Co-repeta Bt.
Co-repeta Bt. Co-repeta Bt. Co-repeta Bt.
Co-repeta Bt.

A nyelvvizsgákon az íráskészséget mérő feladatok mellett a fordítás igényli a legösszetettebb nyelvi tudást. Itt nem elég csak „nagyjából” érteni a szöveget (mint például egy szövegértési feladat esetében), hanem minden részével pontosan tisztában kell lennünk. Ha magyarra fordítjuk az idegen nyelvű szöveget, akkor fontos, hogy tartalmilag pontosan átadjuk azt figyelve arra, hogy a fordított szöveg megfogalmazásában „magyaros” legyen, és ne érződjön rajta, hogy egy másik nyelvből fordították.

 

A következőkben adunk néhány ötletet, amelyek segíthetik a sikeres fordítást:

  • Mielőtt nekilátnánk a fordításnak mindenféleképpen olvassuk át a szöveget. Így még ha nem is sokat értünk belőle, kapunk egy képet arról, hogy mi a témája a szövegnek. Sokan időmegtakarítás gyanánt kihagyják ezt a lépést, ami nagy hiba, hiszen, így szinte vakon kezdenek neki a fordításnak, és gyakran azt sem tudják, hogy miről is szól a szöveg.
  • A legtöbb fordítandó szöveg egy újságcikk, aminek címe is van. A címek sokszor elég bonyolultan vannak megfogalmazva, amit a szöveg ismerete nélkül szinte lehetetlen átadni. Ilyenkor érdemes a végére hagyni a cím lefordítását.
  • Szótárazás során sok mindenre oda kell figyelnünk. Először is legyen egy megbízható szótárunk, amiben a szavak jelentése mellett a pontos nyelvhasználat, példamondatok, és a szavakkal kapcsolatos kifejezések is megtalálhatók. Továbbá a szövegben előforduló ismeretlen szavakat nem szabad előre kiszótároznunk, hanem mindig az aktuális mondat szavait kell megnéznünk. Mivel szinte minden szónak több jelentése van, így a félrefordítást úgy tudjuk elkerülni, ha a talált jelentését mindig összevetjük a szövegkörnyezettel, és egy odaillő megfogalmazást választunk.
  • A fordítás során nagyon sokszor találunk olyan kifejezést vagy szófordulatot, amit lehetetlen szó szerint lefordítanunk. Ilyenkor „magyarosítanunk” kell, ami azt jelenti, hogy úgy kell megfogalmaznunk, hogy a fordításunk ne tűnjön „magyartalannak”, de mégis megmaradjon az eredeti tartalom. Természetesen ez kreatív gondolkodást igényel, ezért is elengedhetetlen a sok gyakorlás.
  • Egy mondat nem szavak véletlenszerű halmaza, hanem egy saját szerkezettel rendelkező „egység”. Így minden esetben a ki – csinál – mit? kérdésekre keressük először a választ. Ha ezt megtaláltuk, akkor megvan a mondat váza is, amihez már könnyen „hozzá tudjuk kapcsolni” a többi részt. Az összetett mondatok esetében figyeljünk a mondat tagolására. Ha felismerjük, hol kezdődik egy új tagmondat, jelentősen megkönnyítjük a dolgunkat.
  • Nem biztos, hogy egy szófajt ugyanazzal a szófajjal kell magyarban is fordítani. (Pl.: főnevet főnévvel, igét igével stb.) A szöveget tartalmilag kell lefordítanunk, a szófaji megfelelések sokszor esetlegesek. Ugyanúgy figyelnünk kell a szenvedő szerkezetekre, amit a magyarban csak a legritkább esetben használunk. Fordításban többes szám harmadik személyű igeragot vagy esetleg általános alanyt használjunk.
  • Végezetül fordításból kihagyni, vagy hozzátenni nem szabad. Itt az a feladatunk, hogy az idegen nyelvi szöveget úgy adjuk át magyarul, hogy az olvasó ne is sejthesse, hogy az eredetileg más nyelven íródott.